Interjú Ljiljana Pancirov-val

Horvátország július elsején az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, ennek alkalmából interjút készítettünk Ljiljana Pancirov-val, Horvátország Pécsi Főkonzulátusának főkonzulasszonyával. Érdeklődtünk az uniós övezethez való csatlakozás horvátországi kis- és középvállalati szektort érintő hatásairól, valamint a magyar-horvát üzleti kapcsolatok jövőbeli lehetőségeiről.

Az ország uniós tagságával a jövőben mely területeken mutatkozik együttműködési lehetőség a magyar-horvát kis- és középvállalati kapcsolatok kiaknázása érdekében?

A horvát és magyar kis- és középvállalati szektor közti együttműködést az üzleti kapcsolatok vonatkozásában a közös érdekeltségi területek és pénzügyi lehetőségek határozzák meg. A hasonló gazdasági alapok, szakképzettségi háttér, földrajzi közelség, társadalmi és humán erőforrás kapcsán fennálló hasonlóságok megfelelő potenciált biztosítanak a kölcsönös együttműködéshez. A nyílt piacon, erős versenykörnyezetben való túlélés növeli a kis- és középvállalkozások komparatív előnyeit – képesek folyamatosan és dinamikusan, a nagyvállalatoknál nagyobb mértékben alkalmazkodni a piac igényeihez.

A határon átnyúló, csatlakozás előtti EU-s projektek segítettek a kis- és középvállalkozásoknak, hogy megszokják a projektek megvalósításához kapcsolódó szigorú uniós előírásokat, ami megfelelő alapot biztosít a jövőbeli kölcsönös pénzügyi követelményeknek az EU-s támogatások kapcsán. A strukturális alapok a rendelkezésre álló források 16-18%-át különítették el kimondottan a KKV-szektor számára. Az elérhető pénzügyi eszközök mellett rendelkezésre állnak támogató üzleti szolgáltatások innovációs klaszterek kialakítására, szektor kapcsolatok fejlesztésére, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek kialakítására.

Hogy látja, az ország EU-s csatlakozása több céget ösztönöz „nemeztköziesedésre” a KKV-szektorban?

A kis- és középvállalati szektor Horvátországban hasonló jelentőséggel bír, mint az Unióban, hiszen a vállalkozók számát tekintve a KKV-k aránya (99,4%) szinte megegyezik az uniós arányokkal (99,8%). Az EU-ban működő közel 23 millió kis- és középvállalkozás összesen több mint 100 millió munkavállalót foglalkoztat, amely jelentős potenciált jelent. A lehetőségek kihasználása érdekében azonban szükség van kölcsönös kommunikációra, tapasztalat- és eszmecserére, valamint külföldi gazdasági interakciókra. A nemzetközi együttműködés és hálózatépítés nélkülözhetetlen a horvát kkv-knak ahhoz, hogy az új versenykörnyezetben képesek legyenek megfelelően működni.

Mindez azért is fontos, mivel a KKV szektor jó lehetőséget nyújt a korszerű megoldások és a magasan fejlett országok gyakorlatainak alkalmazására, például a technológiatranszfer területén, KFI beruházások vonatkozásában a piaci igényekhez való alkalmazkodással, valamint modern menedzsment technikák bevezetése és a vállalkozói szellem felépítése tekintetében.

Horvátországban az elmúlt években több, a KKV-szektort befolyásoló intézkedés is történt, így például elektronikus üzleti tevékenységeket fejlesztettek ki, kezdeményezés indult az EU szabványok adaptálására és az adminisztratív akadályok minimalizálására one-stop-shop (egyablakos) jellegű kezdeményezések által. A szakértők szerint az EU-ba belépő horvát KKV-k több azonban akadállyal is találkozhatnak: korlátozott igény a termékekre, adminisztratív korlátozások, a képzett munkaerő hiánya, infrastrukturális problémák, korlátozott pénzügyi hozzáférés, új technológiák és szervezeti struktúrák alkalmazása, a képzett menedzsment hiánya, kiegyensúlyozatlan regionális fejlődés, korrupció. A KKV-k sikeres gazdasági teljesítménye azonban nem csak a helyi és a nemzeti, hanem a szélesebb nemzetközi üzleti környezet függvénye is.

A csatlakozást követően milyen közös projektekre lát lehetőséget?

Horvátország belépése az EU-ba új távlatokat ad a kisebb, egyes üzleti alanyok szintjén működő projektjeinek; valamint a nagyobb, nemzeti és nemzetközi szintű energetikai és infrastrukturális beruházásoknak is (autópályák, vasutak). 2013 második felében Horvátországban több kiemelt projekt végrehajtása veszi kezdetét, melyek teljes becsült értéke több mint fél milliárd euró. Ezen felül a horvát Regionális Fejlesztések és EU Alapok Minisztériuma több mint 430 millió euró értékben vár társfinanszírozást a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap által.

Jelenleg az EU-finanszírozás tekintetében már kilenc nagyberuházási projekt fut, többek között infrastrukturális és energetikai projektek: például Vukovar, Slavonija, Kupari, Dubrovnik városaiban, többek között a Pelješac híd, ami szintén EU-s forrásokból fog megvalósulni, a Botovo-Rijeka vasút (a magyar határtól), ami egy több milliárd eurós beruházás, Plomin és más energetikai projektek, valamint a Hotel Brijuni vállalat.

A legnagyobb, mintegy 300 millió eurós beruházás a Horvát Vasutak három projektjében szerepel. A nemzetközi folyosó Vb (Dugo Selo - Križevci) vasút rekonstrukciója 198 millió euró értékben, valamint új városi vasútvonal kiépítése a Zágráb környéki területeken 97 millió euró értékben. A Horvát Vízművek 5 projekt kivitelezésére készülnek a víz és a vízelvezető rendszerek építése és rekonstrukciója tekintetében (Osijek, Poreč, Čakovec, Vukovar és Vodice városokban), több mint 230 millió € beruházással. A Tudományos, Oktatási és Sport Minisztérium projektjének értéke a Rijekai Egyetemen 19 millió euró, melynek célja számos laboratórium és kiválósági központ támogatása a bio-, nano- és információs tudományok területén. Ezen projektek beruházási összegeinek túlnyomó része - 70-80% - várhatóan EU alapokból kerül kifizetésre.

Az úgynevezett nagy beruházási projektek mellett létezik egy lista az első körös regionális fejlesztési projektekről (32 db), melyek összesített értéke 700 millió euró. A minisztérium ezen túlmenően további 30-40 új regionális fejlesztési projektre számít, amelyek legkésőbb 2014-ben megvalósulnak. Mivel a Strukturális Alapok támogatási lehetőséget nyújtanak a vállalkozások és civil szervezetek számára kisebb, versenyképességet és emberi erőforrást támogató projektek megvalósítására, így a jövőben lehetséges az élethosszig tartó tanulást vagy az oktatási rendszer fejlesztését támogató projektek elindítása is.

Az ország uniós tagságával a jövőben milyen hatások várhatóak a két ország gazdasági kapcsolataiban?

Horvátország 35 fejezetben folytatott csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, melyek a jogi alapjait jelentik a későbbi üzleti teljesítménynek. A politikai stabilitás és a jogállamba vetett bizalom kulcsfontosságúak a tartós befektetések esetében, mert az üzleti környezet több szempontját is ezek határozzák meg (törvény, vám).

A 2013 májusában elfogadott Vállalkozásfejlesztési Stratégia 2013-2020-ban a Horvát Kormány meghatározta azokat a stratégiai célokat, amelyek között a KKV-szektor bővítése is szerepel. Ezen célok között található a KKV- szektor GDP-hez való hozzájárulásának a jelenlegi 51,6%-ról 62%-ra való növelése, a kutatás és fejlesztési beruházások növelése, az innováció és az export növelése, valamint üzleti hálózatok fejlesztése által. Az üzleti fejlesztési intézkedések pozitív eredményei várhatóan a horvát-magyar kapcsolatokban is érezhetők lesznek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Horvátország-Magyarország Szekció megalakulása Pécsen és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Iroda (Carpatian Region Business Network Office) Eszéken további támogató faktort jelentenek a két ország jövőbeli üzleti kapcsolatainak tekintetében. Új lehetőségek nyíltak regionális szinten, valamint a Pannon EGTC projekt szintjén, melynek elnöksége Pécsen működik.

Horvátország EU- csatlakozását követően a schengeni övezetnek is tagjává kíván válni. Mit gondol a további lépésekről?

Horvátország 2013 július 1-től elfogadja az európai vízumrendszert, így Oroszország, Ukrajna és Törökország állampolgárai számára vízumkötelessé válik a horvátországi tartózkodás. Mindazonáltal, aki már rendelkezik schengeni vízummal egy másik EU-országba, az szabadon beléphet Horvátország területére is. Az ország az EU-ba való belépéssel az egyik leghosszabb külső határ lesz, így a következő 2-3 évben 120 millió euró áll majd rendelkezésére a támogatási alapokból a Schengeni csatlakozás előkészítésére. A tengeri határok mentén kb. 900 km hosszan elhelyezkedő külső szigetek kamerákkal és radarokkal való felszerelése egy szükséges lépés, 50 tengeri őrhajó jelenlétével. Horvátországban több mint 6000 rendőr tevékenykedik majd a határ mentén.

A horvát kormány két-három éven belül szeretne csatlakozni a schengeni térséghez, így a következő 2-3 évben 120 millió euró áll majd rendelkezésére a Támogatási Alapokból a Schengeni csatlakozás előkészítésére. A Shengeni övezethez tartozás számos előnnyel jár majd mind a horvát állampolgárok, mind azok üzleti partnerei számára a külső EU határok ellenőrzése tekintetében.

Személy szerint Ön miben látja a legnagyobb sikert Horvátország uniós tagságával kapcsolatban?

Egy olyan ország képviselőjeként, amely számos változáson ment át történelme során- ezek között az egyik a háborúból a békébe való átmenet volt- nagyra értékelem az európai normákat és értékeket, valamint a nemzetek békés, multikulturális létezésének megerősítését. Horvátország egy ökológiailag tudatos, nyitott közép-európai mediterrán ország, mely fontosnak tartja kulturális örökségének megőrzését. Úgy vélem az ország sikeresen hozzájárulhat az Európai Unió által képviselt értékek közös építéséhez.

2013 június 28

Ljiljana Pancirov

Veneto AgricolturametidVEDADDRIUCCICJCCIDRAMACONSVIPOCIHEAM-IAMBCPOKASHFINSALMA MONSMoAFCPCERPSAseb

European Union European Regional Development RefundSouth East Europe

Powered by: KETSH Web